“Mani bazzagi cha kabrá ganter ent. Man anchén Balóchestánéá tálók dárán ke ódá har saymi lóg hamé torsay ámách ent ke “mani chokkán nabarant?” Har domi lógá may chokk, may brát bégwáh ant. Har yak lógéá latth o kotthén jóné dast kaptag. Man hamá lógay mardom án, man hamá lógay victim án.
Mani lógá mani yak bráté pésará shahid butag. Áiay jatk o jónén lásh ham áyán dawr dátag. Nun mani brát Ehsán Kambráni o Hezbolláh Kambráni, 14 Farwari, Jomahay róchá begwáh kanag butagant. Daninga esháni hech hál nést.
Man FIR darj kotag o drostén darwázag thokketagant. Kass jwáb nadant. Béwasiá man ke lógá nesht nakot, pa kukár o salwátá dar kaptán. Man ke cha lógá dar káyán, mardománi badén nezar maná purah thong thong kanant. Nazánant ke má watsará, shawká cha lógá dar nayátkag o kukárá naén, má sakk taklip én.
Mani brát Preston Universityay nódarbaré at, BBA kanagá at. Shomá zánét ke má chón pa bazzagi wati brátán wanénén? Na má shehmén waragé warén, na shehmén pósháké póshén. Goddóchi o mazduri kanén o brátáni wánagay démá dayén. Shomá eshán cha molkay kondh kondhá dar géjét o barét, gár o bégwáhesh kanét. Má pésará pa esháni wánénag o bimmáriáni eláján janjál én o nun esháni dar géjagá. É chónén zendé?”
Hasht Juná Hasibah Kambráni Shálay pres kalabay démá zahrshániay wahdá zár zárá gréwagá at o wati gappán janán at. Hasibah teplén chokkéay warhá hiskáragá at. Hamok do gappá rand hiskáragi ázmáná shotant. Hasibahá balkén angat géshter gapp janagi, bale Hasibah hiskáragán wár nadát.
É damáná harkasá Hasibah chó hiskáragá dist, áiá allam jérhet ke: Balóchay chokkani zendagi hamesh ent.
Tahná Hasibah naent. Zákir Jáná yázdah sál purah bayagá ent, áiay mát chincho taklip ent incho entezárá. Din jáná yázdah sálá gésh ent. Din jánay teplén chokk rórháni sará kukár o ják kanáná mazan butant. Shabiray warnáén lógbánok rórháni sará peryátá ent ke maná bas hamé hálá bedayét ke mani mard shomá koshtag o nun man janózámé án yá ná? Kassi góshán móré nawárt. Shálay pres kalabay démá chincho mát, chincho gwahár, chincho chokk gréwag o peryátá ent, pa wati gár o bégwáhén mardomán.
May wánendahén chokk eshán bortagant, gár o bégwáh kotagant, koshtagant o áháni jatk o jónén láshesh jangalán dawr dátagant. May har hamá ostád, zántkár o kawwás gár kotag o koshtagant ke may bazzagiáni helápá habari kotag.
Balóchestáná sengé léthén syási lidhar o watgwashén nayshnalisthé dara kayt, yá BÁP-nákén lidhar o mollá-paymén thólié. É haptád sálá gésh ent ke má hamé yakkén hálá én. Bale hayf! May Balóch syási lidharán ham hech choshén káré nakotag ke é láchár o bazzagén ráj yak ásudagén zendé begwázénit. Dega ásudagi wati jágahá, may hech syási Láenay tahá é tepláni hiskáragáni eláj nest?
Reko diq, Saindak, Sui Gas, CPEC o dega bázén choshén zarr o máli prójectháni sará shap o róch gapp ent. Hamé sajjahén dawlat o kimmatién zemin eshán daste wat Pendhiá dátant. Pendhiá lahtén wati lánká jat o lahtén Chinárá dát pa syahláp kanagá. Nun “Balóchay sáhel o wasáel” ay gappá dam nabarant, bale Hasibah, Farzána, Mehlab o Sammi, Bramsh o Hayátay warhén chokkáni bárigá dapesh kobl ant o dast o pád zamzil.
Hamé ke esháni wáziri o gaziriay wahd nazzik bit, gón mazan mazanén takrirán baré é bázár o baré á bázárá wayl ant. Wáziriay korsiay bóá é anchó besamá o ganók o abdál kotant ke eshán tarret o watmánwatá hamé bohtám jat ke peláni o pelániá “Balóchay sáhel o wasáheláni lotth o pol o Balóchay chokkáni kosht o kóshá háwár ant gón Pendhiá.” Nun é watmánwati bohtámán esháni wati amal o imán bezánt. Bale, agan bándá Balóchay kosht o kósh o lotth o polay sará dádrasi but, báyed ent drostén syási dozz o dhongán sezá dayag bebit.
Esháni bathákán begend purah Balóchestánay Nelson Mandela ant. Bale rásti esh ent ke Balóchestánay géshterén mahluká cha eshán dam bortag. Bas eshán wati pésh dáragay wástá ke má syási mardom én, lahténá wati syád o wáres hamráh kotagant, lahténá pa watá lahtén cháplus dáshtag, lahténá sáhel o wasáel o shonákt o pajjár wálá hálikén nárahay námá lahtén mardom o bázénéá “Death-Squad”.
Pasht kaptagén hamá ant ke áyáni kerrá chónáhá yak nimmóné butag ke é zórákén Pendhi márá hech hakk nadant o na ke subái khodhmokhtári wálá párthi may hakkán cha Pendhiá pach gept kanant. Bakawl eshánigá, hakk pa pendhag narasant, hakkáni geragay wástá jang kanag lóthit, wati hón réchag lóthit.
Hayr chónáhá esháni é gappá hech radié nést ke cha Pendhiá hakkáni pach gerag ásánén káré naent, bale eshán kasé jost bekant bábá shomá pa may hakkáni geragay é gránén kárá choshén kojám ráh o rahband jórh kotag ke é bazzagén kawmay hakkán cha zórákén Pendhiá pa zór pach begerét. Yá tahná hamé gap bass ent ke cha Pendhiá hakkáni gerag góna lóthit o eshiay wástá dega hech Plan o mansubabandi pakár naent?
É haptád o doén sálán gón é zórákén Pendhiá say o chár jang butag. Gwastagén say o chárén jang gón watmáwati nátepákián halas butagant. Annugén masterén o drájkasshén jangá bist sál sarjam but. Bist sálá pésar esháni yak masité at o yak péshemámé, nun nawad o noh thóliá bahr ant. Har kasá wati yak masité bastag o neshtag.
Molká wa esháni passaw bas hamé bit ke má gón hoshkén dastán, gón yak zórákéá jang kanágá én, gón é zóráká jang kanag bezán seng o saray merhénag butag. Má incho wahd ent é jang dáshtag o sábet kotag ke seng kay ent o sar kay. Dega sharrén o palgárén ráh o rahbandáni jórh kanágá márá “state” wár nadant.
Haw, é gapp ham warhé na warhéá samjá kayt ke molkay jáwar nagég ant o sarkár syási kárá naylit, bale dah o pánzdah sálá borz ent ke esháni thóliáni mardom Yurop, Ámriká o Kánádáyá átkagant ke má syási kár kanén. Hamé mardomán molká pa enkelábi nárah donyáé sará zortagat, mahlukay chokkána kóhán rawagay dars o sabakay dayagá damesh nabort. É dah o pánzdáhén sálán, má, darmolká abéde baláh baláhén bathák o moptén sóshal midhiá puttáriá dega hech nadistag. É nawad o nohén thóliáni sarókán chár o panch mardom zortag, hamé ke Balóchestáná nawasshén káré bit, yá syási lidharéay sálróch bit, yá baré baré ke esháni del holl kant, wati chár o panchén sangatáni hamráhiá yak prógrámé kanant o chár póthó kasshant, padá harkas wati poshtá mán dant o rawt.
Agan baré baré hamé thóliáni saróké gón dhanni syásatdánéá dap kapt, bezán góká karhab dist. Donyá o jahánay póthóán kasshant o sajjahén sóshal midhiáyá gahénant. Sajjahén thóliay bagalok tán sáléá ancho gwát bant purah Ámrikáay kángresá yá Yuropi Yunienay Párlimenthá Balóchestánay ájóiay wástá bellé pásesh kotag.
Molká may brát, may chokk gár ant. Molkay syásat baré Pendhiay BÁP ent o baré MÁN. Darmolká harkasi wati masit.
Kay Hasibahay dardá bemárit, kay Farzánahay brátá beshóházit, Kay Mehlabay abbáyá bepólit, kay Zarinahá hál dant ke nu janózám ent yá anga wáb begendit? kay may láshán bedárit?
Má, yak rájéay bestárá, tárikhay é dardnákén sáhatáni elájá kadi shóház kanén? Kasé hast ke begwashit ke “é may kár ent o eshiay zemmah may sará ent?”
Noroz Hayat is a writer and a human rights activist based in the United States. He writes in Balochi and English on human rights situation of Balochistan. He is affiliated with Human Rights Council of Balochistan.
